Ahol már találkozhatott velünk:
Ahol már találkozhatott velünk
Telefon
+36-1-351-1750 Elérhetőségeink

Büntetőjog

 

Büntetőjogi kisokos

Büntetőjogi kisokos 1#

Mit tegyen, akit bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak, illetve vádolnak?

Ilyenkor az egyik legnagyobb hiba, amit elkövethet a gyanúsított, hogy későn fordul ügyvédhez, büntetőjogászhoz, pedig az időtényező ilyen esetekben perdöntő fontosságú lehet.

A sok felesleges beszéd könnyen rosszabbra fordíthatja az Ön helyzetét. Mind a nyomozás során, mind a bíróság előtti eljárásban szabadon felhasználhatja a nyomozóhatóság, illetőleg a bíróság Ön ellen a vallomásában foglaltakat.

Már az első vallomástételt megelőzően hatalmazzon meg olyan ügyvédet, akiben feltétlenül megbízik, illetőleg aki kifejezetten büntetőjoggal foglalkozik, továbbá, akinek hiánytalanul feltárhatja a történteket, és akivel közösen kidolgozzák a védekezés jogi alapjait, annak stratégiáját és taktikáját.

Ügyvédi irodánk készséggel áll az Ön rendelkezésére, központi telefonszámunkon: 06-1-351-1750.

 

Büntetőjogi kisokos 2#

Beismerjem vagy harcoljak?

Ha valakit előállít a rendőrség, vagy gyanúsítotti idézést kap, azonnal megfordul a fejében, hogy előzetes letartóztatásba fogják helyezni. Ilyenkor sok emberben felmerül: ha nem működik együtt, akkor még rosszabb helyzetbe kerülhet. Aki beismeri az adott bűncselekmény elkövetését, azt a bíróság nagy valószínűséggel elítéli. Aki a kihallgatása során bűnösnek vallja magát, elismeri a bűncselekmény elkövetését, az nagyon megnehezíti mind saját, mind ügyvédje helyzetét és exponenciálisan csökkenti annak az esélyét, hogy ügyében felmentő ítélet szülessen. Mindenkinek tudnia kell, hogy amit jegyzőkönyvbe mond, vagy amit a hatóság részére átad, az később bizonyítékként szabadon felhasználható a büntetőeljárásban. Az, hogy bűnösnek vallja magát az adott helyzetben ugyan gyors és egyszerű megoldásnak tűnhet, de amennyiben Ön ártatlan a lehető legnagyobb kárt okozza Önmagának. Ha Ön nem követette el a terhére rótt cselekményt, vagy nem azt a cselekményt követte el, mellyel gyanúsítják, feltétlenül ragaszkodnia kell az igazához.

Büntetőjogi kisokos 3#

Az előzetes letartóztatásban lévő személy jogai

 

 

Eljárási jogainak gyakorlásában a terhelt nem korlátozható.

 

 

Az előzetes letartóztatásban lévő terhelt csak olyan korlátozásnak vethető alá, amely a büntetőeljárás jellegéből következik, vagy amely a letartóztatást foganatosító intézet rendje szükségessé tesz.

Az előzetes letartóztatás elrendeléséről és helyéről huszonnégy órán belül értesíteni kell a terhelt által megjelölt hozzátartozót, ennek hiányában a terhelt által megjelölt más személy is értesíthető.

A terhelt felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermekét, illetőleg az általa gondozott más személyt gondozás céljából a hozzátartozójának, illetőleg az arra alkalmas intézménynek kell átadni.

Intézkedni kell a terhelt felügyelet nélkül maradó vagyonának és lakásának biztonságba helyezéséről is.

A katona előzetes letartóztatásáról az elöljáróját is értesíteni kell.

 

Az előzetes letartóztatás akkor rendelhető el, illetve tartható fent, ha valakivel szemben – szabadságvesztéssel büntetendő –  szándékos bűncselekmény gyanúja áll fenn, és – egyebek mellett – tartani kell attól, hogy szabadlábon hagyása esetén megszökne, vagy megpróbálná meghiúsítani a büntetőeljárás sikerét, illetőleg fennáll a bűnismétlés veszélye.

 

 

A nyomozóhatóság tagjainak az első kihallgatás előtt figyelmeztetniük kell Önt, hogy védőt bízhat meg, vagy védő kirendelését kérheti. Ha védő részvétele kötelező (például Önt fogva tartják), és három napon belül nem hatalmaz meg védőt, a nyomozóhatóság köteles az Ön részére védőt kirendelni. Ha Ön rögtön a figyelmeztetéskor kijelenti, hogy nem kíván védőt megbízni, a hatóság nyomban védőt rendel ki. Akkor is kérhet kirendelést, ha nem tud ügyvéd részére megbízást adni (további információért lásd: Jogi tanácsadás igénybevétele).

 

Mindez nem jelenti azt, hogy Önt csak védő jelenlétében lehet kihallgatni. Ha kéri, hogy értesítsék védőjét a kihallgatásról, a hatóság – faxon, elektronikus úton, vagy ha ez nem lehetséges, telefonon – értesíti a védőt. Ha az Ön védőjét értesítették a kihallgatásról, de ő bármilyen okból nem jelenik meg, a kihallgatás a távollétében is megtartható. Szintén megtartható a kihallgatás, ha az értesített kirendelt védő nem jelenik meg.

 

 

A legelső kihallgatás elején a kihallgatást végző személynek tájékoztatnia kell Önt a kihallgatás jellegéről, és röviden össze kell foglalnia, hogy Önt milyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják. Emellett közölniük kell Önnel, hogy a magyar Büntető Törvénykönyv mely rendelkezéseibe ütközik az a cselekmény, amellyel Önt gyanúsítják. Nem kell azonban közölniük Önnel azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján gyanúsítják.

 

Valamennyi olyan bizonyítási eljárás során, ahol Ön jelen van, Önt figyelmeztetni kell a legfontosabb jogaira (pl. hallgatáshoz való jog). Ezt a figyelmeztetést, valamint az Ön arra vonatkozó döntését, hogy tesz-e vallomást vagy sem, szó szerint jegyzőkönyvbe kell venni. Ha ez elmarad, akkor az Ön vallomása bizonyítékként nem felhasználható.

 

Ön a kihallgatása során nem köteles vallomást tenni. A vallomástételt, vagy az egyes kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás alatt bármikor megtagadhatja. Ön nem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen, vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.

 

Az eljárás akkor is folytatódik, ha Ön megtagadja a vallomástételt. Ha Ön egy bűncselekménnyel kapcsolatban a vallomástételt megtagadja, azzal kapcsolatban Önhöz további kérdések nem intézhetők, és abban az ügyben Ön a többi gyanúsítottal/vádlottal vagy a tanúval nem szembesíthető. Abban az esetben is, amennyiben a vallomástételt megtagadta Ön,  megilleti Önt a kérdezés, észrevételezés és indítványtétel joga.

 

Bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz, akkor is, ha korábban a vallomástételt megtagadta.

 

A terhelt nem kötelezhető igazmondásra, azonban vallomástételének törvényi korlátja, hogy mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat.

 

 

 

A nyomozás végéig nem köteles a nyomozóhatóság közölni Önnel, illetőleg Ön elé tárni minden bizonyítékot. Azonban a vádemelés alapjául szolgáló teljes iratanyagot az iratismertetéskor – ami a nyomozás befejeztével egyidejűleg kerül megtartásra - megismerheti a terhelt és védője is.

 

Büntetőjogi kisokos 4#

Az új BTK büntethetőséget kizáró vagy korlátozó rendelkezései

Gyermekkor: Az elkövető nem büntethető, ha a cselekmény elkövetésekor még nem töltötte be a tizennegyedik életévét. Ez alól a rendelkezés alól kivételt képez, az az elkövetéskor a  tizenkettedik életévét betöltött személy, aki emberölést, erős felindulásban elkövetett emberölést, életveszélyt vagy halált okozó súlyos testi sértést, rablást, vagy kifosztást követett el, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekménye felismeréséhez szükséges belátási képességgel.
Kóros elmeállapot: Nem büntethető az elkövető, ha a bűncselekményt olyan az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely miatt képtelen felismerni cselekménye következményeit, vagy képtelen arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. Az elkövető büntetése korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota korlátozza a bűncselekmény következményeinek felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. A hivatkozott szabályozás nem alkalmazható arra, aki a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el, vagyis ha alkoholt, vagy bódító hatású szert önszántából fogyasztott és ezek bármelyikének hatása alatt követte el a bűncselekményt.

Kényszer vagy fenyegetés: Ha a terhelt a cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatására követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartást tanúsítani, akkor nem büntethető. A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés a bűncselekmény elkövetése során korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban.

Tévedés: Olyan tény miatt, amelyről a terhelt az elkövetéskor nem tudott nem büntethető. Nem büntethető, ha a büntetendő cselekményt azzal a téves feltevéssel követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre alapos oka van. Nem zárja ki a büntethetőséget a tévedés, ha azt gondatlanság okozza, a törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli.

Jogos védelem: Nem büntetendő a cselekménye, ha saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközt, amelytől a jogtalan támadó sérelmet szenved feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami asz adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy a telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet. Nem büntethető az a cselekmény, amelye a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna,

- ha éjjel/fegyveresen/felfegyverkezve/csoportosan személy ellen, továbbá

- ha lakásba éjjel/fegyveresen/felfegyverkezve/csoportosan jogtalanul hatolnak be, illetőleg

- ha a lakáshoz tartozó bekerített helyre (például a kertbe)  jogtalanul fegyveresen hatolnak be.

Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl.

Végszükség: Nem büntetendő a cselekménye, ha saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekménye nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett. Nem büntethető, ha azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát.

Nem állapítható meg a végszükség annak a javára, akinek a veszély előidézése felróható, vagy akinek a veszély vállalása foglalkozásánál fogva kötelessége.

Jogszabály engedélye: Nem büntethető az a cselekmény, amelyet a jogszabály megenged vagy büntetlennek nyilvánít. Számtalan olyan helyzet van ugyanis, amikor a jogszabály –  nem kizárólag a büntető törvénykönyv– megenged, amelyek ennek következtében a büntetőjogi felelősséget nem vonnak maguk után, és így az elkövető nem büntethető. Ilyen lehet például a fegyvertartás, amit ha engedély birtokában gyakorol.

 

Ügyvédi irodánk készséggel áll az Ön rendelkezésére, központi telefonszámunkon: 06-1-351-1750.

 

Copyright 2013
Nagy-Kozák és Pátzay ügyvédi iroda